Nem kell együtt élni a puffadással

A túlzott bélgázosodás okozta has puffadással járó kellemetlen, feszítő, esetenként fájdalmas érzésről sokszor még az orvosunknak is nehezen beszélünk. Azonban, ha ez a probléma hosszútávon fennáll, könnyen előfordulhat, hogy nem csak étkezési szokásaink vagy életmódbeli szokásaink okozzák, hanem betegségekre is utalhat, ezért szükségessé válhat a kivizsgálás.

Figyeljünk az étkezésünkre!

Egyes ételek lebontása során nagyobb mennyiségű bélgáz keletkezik, amely has puffadást okozhat. Ilyen étel például a bab, a káposzta, a cseresznye vagy a szilva, különösképpen akkor, ha ritkán fogyasztjuk ezeket a zöldség- vagy gyümölcsféléket, és a szervezetünk nincs hozzászokva.

A felfúvódást okozó ételekhez lassan szoktassuk hozzá a szervezetünket, ha úgy érezzük, hogy panaszokat okoznak, akkor egyszerre csak keveset együnk belőlük. Ha pedig nem vagyunk biztosak abban, hogy mik okozzák a panaszainkat, vezessünk táplálkozási naplót, amelyben részletesen felírjuk, hogy mit fogyasztunk – legyenek benne a folyadékok is! –, és jegyezzük le az általunk tapasztalt esetleges tüneteket is.

Figyeljünk arra, hogy étkezés közben ne nyeljünk túl sok levegőt, valamint a rendszeres folyadékfogyasztásra is. A szénsavas innivalók fokozzák a has puffadást, de érdemes kerülni a koffeines és az alkohol tartalmú italokat is, valamint a nagy mennyiségű zsíros, fűszeres, laktató ételek fogyasztását.

Életmódbeli változtatások

Ha bélflóránk egyensúlya felborul, az emésztésünk sem működik úgy, ahogyan kellene. Állapotára nem csak bizonyos ételek, betegségek és gyógyszerek lehetnek rossz hatással, hanem a stressz is, hiszen gyomrunk és idegrendszerünk közvetlen összeköttetésben állnak egymással. Ha mentálisan rossz állapotba kerülünk, és gyakran vagyunk kitéve a stressznek, akkor az emésztésünk is könnyen felborulhat. A stressz oldására célszerű olyan relaxációs módszereket elsajátítani, mint például a jóga vagy a meditáció. Fontos a rendszeres testmozgás is, hiszen az nem csak fizikailag támogatja az emésztést, de a feszültségoldó hatása is jelentős.

Kivizsgálás

A szakorvosi – belgyógyászati vagy gasztroenterológiai – vizsgálat minden esetben beszélgetéssel kezdődik, amelynek célja, hogy az orvos részletes információkat kapjon a páciens tüneteiről, életmódjáról, társbetegségeiről és eddig alkalmazott kezeléseiről. Célszerű az első megbeszélésre magunkkal vinni a korábbi műtéteink zárójelentéseit, ambuláns lapokat, valamint egy részletes listát az általunk rendszeresen szedett gyógyszerekről. Előfordulhat, hogy az orvos a családban előforduló betegségekről is részletesen érdeklődni fog.

A beszélgetést a fizikai vizsgálat követi, amely magában foglalja a testsúly és testmagasság, valamint a vérnyomás mérését, a szív és a tüdő meghallgatását. Az orvos áttapintja a hasi szerveket, a pajzsmirigyet, a nyirokcsomókat, valamint megtekintheti a bőr, illetve a látható nyálkahártyák színét.

A kezelőorvos további vizsgálatokat is kérhet. Szükségessé válhatnak ultrahangos, EKG, képalkotó diagnosztikai vagy különböző labor vizsgálatok – széklet, vizelet és olyan vérvizsgálatok, amelyek megmutatják a vérképző rendszer, a máj, a vese, valamint a zsír és szénhidrát- anyagcsere működését, és a szervezet ionháztartását –, de beutalót kaphatunk gyomor- vagy vastagbéltükrözésre is.

Mivel has puffadást számos életmódbeli szokás és betegség okozhat, ezért a kezelés is sokrétű lehet. Ennek meghatározása mindig a kapott vizsgálatok eredményei szerint alakul, de halogatni nem érdemes, hiszen sok kórkép esetén kifejezetten fontos az időtényező, azaz minél hamarabb fordulunk orvoshoz, annál hamarabb kezdhetjük meg a kezelést, és annál kisebb az esélyünk arra, hogy állapotunk esetenként akár súlyossá váljon.

Antal Viktória
2019. 03. 26.